Kert lépésről lépésre

Algeier Wendy, 2019. március 13. | Kertek - emberek

A fejünk fölé omló, teltvirágú hegyi iszalag-zuhatag alatt lépünk be Mészáros Zoltán szárföldi kertjébe. A kapun túl varázslatos szín- és formavilág fogad. A kert apró részletei azonban csak azok számára tárulnak fel, akik végigsétálnak zegzugos ösvényein. A kertet tulajdonosa megfontoltan, lépésről-lépésre alakította ki, mindig egy újabb üres terület beültetésével.

A kapun belépve lélegzetelállító növényszobor, süveg formájúra nyírt, majd’ négy méter magas, extrém sűrűségű oregoni hamisciprus fogadja a látogatót. Ez volt az első növények egyike, amit Mészáros Zoltán ültetett. Kertjét éppen húsz éve, 1997-ben kezdte kialakítani felújított háza körül. A fiatalon nyugdíjba vonult tűzoltó minden napját a kertben tölti, a növények és a tó gondozása tavasztól őszig napi 3-4 órát vesz igénybe. Folyamatosan munkát ad az 1200 négyzetméteres kert, mindig van hol alakítani, metszeni, megújítani egy-egy részt. Általában munka közben gyönyörködik a mindig változó kertben.

magnolia

Kétnaponta slaggal öntöz, kézzel gyomlál. Nem kapálja az ágyásokat, kézzel egyenként szedi ki a gyomokat, hogy az évelők elhullajtott magjából is új növény fejlődhessen. Így marad fenn és évről évre újra megjelenik valahol például a piros gyűszűvirág, vagy a bugás lángvirág, amelynek virágszíne merőben eltér a szülőjétől.

Az ágyások ültetésénél az a szempont érvényesült, hogy a növények teljesen befedjék a talajt, ne legyenek csupasz felületek. Az ágyásszélekre alacsony évelőket, kaukázusi nefelejcset, árvacsalánt, pénzlevelű lizinkát, gyapjas tisztesfüvet ültetett. A növényeket hazai árudákban vásárolta, ahol járt az országban, mindig hozott magával valamilyen növényt.

Az ágyásokat fokozatosan alakította ki, a változatosságra, a sokszínűségre törekedett. Egy-egy növény beültetése után mindig újabb ötlet jött, amivel érdekesebbé tehette az adott kertrészletet. Így alakult ki a gyepes ösvényeken körbejárható zegzugos kert. Figyelemre méltó a szépen nyírt, smaragdzöld gyep, amire szintén nagy gondot fordít a kerttulajdonos.

kerti tó

Meghagyta a meglévő növények egy részét, így például a kerti tó fölé magasodó két kőrist, hogy árnyékot tartson a vízfelületnek. Ma főként a ráfuttatott hegyi iszalag megtartására szolgálnak, mert túlnőttek, így minden tavasszal alaposan visszavágja ágaikat. Nem szívesen vág ki semmit, inkább csak alakítja a fákat, cserjéket. Sajnos a növényeket gyakran elkapja valami kártevő, a legveszélyesebb a pajzstetű és az atka. A legjobb védekezésnek a megelőzést tartja, ezért rendszeresen használ növényvédő szereket, hogy megóvja a kertet a nagyobb kártételtől. Kedvenc növénye nincs, mindegyiket szívesen ápolja.

Mészáros Zoltán a lehető legtöbbféle növényből szeretett volna egy-egy példányt ültetni, ezért a túlzsúfoltság elkerülése érdekében az amúgy terebélyesre növő örökzöldeket, cserjéket rendszeresen formára nyírja. Így lettek a szárföldi kert meghatározó elemei az oszlop vagy obeliszk alakúra nyírt növények, közöttük pedig a tarka levelű fagyal, a vörös levelű borbolya, illetve a párnásra nyírt ezüstfenyő, borókák, hibridciprusok.

A gyűjteményes kertnek is beillő szárföldi kertben többféle hortenzia, árnyékliliom, fás bazsarózsa, írisz, bugás lángvirág, sásliliom, varázsmogyoró, bangita, magnólia, japán juhar több fajtája is megtalálható sok más ritkaság mellett. Így az év bármely időszakában van virágzó, vagy éppen lombjával, alakjával díszítő növény.

Több, másutt ritkán ültetett fajt is megtalálunk, így csüngő vörösfenyőt, csüngő kék atlaszcédrust, tarka levelű emeleteságú somot, virágos somot, kínai csillagsomot, a hegyi juhar Brilliantissimum változatát, a Barabits Requiem hegyi mamutfenyőt, gömb páfrányfenyőt, vagy a Horstmann borókát. A közeljövőben az árnyékos részeket azáleákkal szeretné beültetni, azok még hiányoznak a gyűjteményből.

A kezdetek kezdetén, 20 éve kuriózumnak számított a kerti tó. Kísérleti jelleggel, hagyományos fekete fóliával bélelt tavat alakított ki, amit nyolc évig tartott fönn. Az új tavat már az előző tapasztalataiból okulva készítette, az is már 11 éves. Állandó lakója az arany jászkeszeg, igen jól érzi magát, már túl is szaporodott, több mint hetvenen vannak. A biológiai egyensúlyra nagyon ügyel, ősszel, amikor kezdenek elhalni a tavi növények, tőből visszavágja őket, a belehulló leveleket rendszeresen eltávolítja a vízfelszínről. A tó körül japánkertet alakított ki, az idén tavasszal ültetett japán fehér fenyőből idővel bonsait szeretne kialakítani.

kert lépésről lépésre

A kert fái között többféle, saját készítésű madárodút is találunk. A kert állandó lakói a rigófélék, a kenderike, a zöldike, a tengelic, a rozsdafarkú, a cinke, de a fák sűrűjében költ a balkáni gerle és az örvös galamb is. Az egyik ösvény végében takaros nyúlház található.


Ez a cikk a Kertbarát Magazin korábbi számában jelent. Úgy gondoljuk, hogy még most is kellemes és hasznos olvasmány, hiszen a kert jelenleg is látogatható.
A kert programját, és még több gyönyörű képet a Kert lépésről lépésre cím alatt találsz. 

A szerzőről

A Kertbarát Magazin a program indulása óta képes riportokat ad közre a látogatható kertekről. Algeier Wendy, e cikkek szerzőjének saját bevallása szerint munkája egyik legélvezetesebb és legkellemesebb része, amikor egy-egy ilyen kertbe ellátogathat, megismerheti készítőjét, tulajdonosát. A közvetlen hangvételű írások hű képet adnak a kertről, és személyes látogatásra csábítanak.

Köszönjük a szerző hozzájárulását a cikk közléséhez.


Fotók: Szták Emese


Szólj hozzá te is!

Hozzászólás előtt kérjük, lépj be fiókodba!
Még nincs fiókod? Hozd létre itt!