A kavicsos díszkertek

Rácz Péter, 2019. július 29. | Kerti ötletek

Olvasási idő: kb 7 perc

Előzmény

Jártamban-keltemben az idén is lelkesen gyűjtöm a mályvarózsa (Alcea rosea) magvait. És hogy ennek mi köze a kavicskertekhez? Elég sok: ugyanis a legtöbb magot a házak előtt kavicsok között növő példányokról szedem össze, és így kerülnek ellenállóbb új fajták és színek a kertem kavicsos ágyásai közé; szelektálok, és már most készítem elő a jövő évi látványt.

Elég mostoha terület ez a kavicskert. Amennyire népszerű elem, szinte már kötelező gyakorlat a díszkertekben a sziklakert, annyira háttérbe szorul kistestvére a kavics. Tegyük hozzá azonnal, hogy méltatlanul, amit az alábbiakban szeretnék megmutatni. Óriási lehetőségek rejlenek benne, nézzük a részleteket!

Renate Kastner and Miguel Urquijo  kavicskert

Fotó: Renate Kastner and Miguel Urquijo madridi tájépítész iroda

Mindjárt kezdjük egy pontosítással. Eddigi tapasztalatom azt mutatja, hogy a kavics szó hallatán nem mindenki gondol ugyanarra. Az én szóhasználatomban a kavics minden olyan zúzalék vagy apró kavics, aminek frakciója (mérete) nem nagyobb kb 10 cm-nél. Ez nem egy hivatalos definíció, de a lényeg, hogy viszonylag apró méretű, legalábbis a sziklákhoz képest apró kövekről van szó, és mindegy, hogy gömb alakú, például úgynevezett gyöngykavics, vagy élesebb, töredezettebb, ún. kőzúzalék. A következőkben a kavics alatt én mindkettőt értem.

Környzetbarát megoldás

A kerti kavicsfelületről érdemes tudni, hogy az építési szabályzatban inkább számít zöldfelületnek, mint szilárd burkolatnak. Bár mi most nem a jogi oldalával kívánunk foglalkozni, de a kavicsfelületek fontos jellemzőjére mutat rá ez a szabályozás, amivel egyet kell értenünk. A kavicsos felület több szempontból is környezetbarátabb megoldás, mint bármilyen más szilárd burkolat, legyen az akár térkövezett felület, ráadásul jóval olcsóbb, könnyebb a módosítása, ha idővel erre szüksége van. Elsősorban a kiváló vízelvezetési és talajmegfogó tulajdonsága miatt kapta ezt a kiemelt státuszt a jogalkotótól.

Átvezető szerep

Esztétikai szempontból további megfontolások is közrejátszanak abban, hogy kavicsfelületeket is alkalmazzunk a kertben, és minket most ezt foglakoztat. Egyrészt laza szerkezetének köszönhetően remek átmenetet képez a szilárd burkolatrészek és a zöld felületek között, vagy hasonlóan szép megoldás a kerti tó partján, ahol a víz és a fű közötti átmenetet biztosítja. Másrészt a kavicsfelület remek ültető közeg is, ahol elszórtan megjelenhetnek már a növények, de még nem annyi, mint a növényágyásainkban.

A kavicsos felületeket használhatjuk funkcionálisan, tehát járófelületként, teraszként, gépkocsi parkolóként (szép példái láthatók a főúri kastélyok kocsibehajtóinál), vagy pusztán a fű alternatívájaként. A japán szárazkertben (Karesensui) a kavicsok már többletjelentéssel bírnak: hullámosra gereblyézett formákkal a víz hangulatát idézik fel.

japánkert-szárzakert-Karesensui

Fotó: Szták Emese; Hanami-Cseresznyefa virágzás, Japánkert

Annak megfelelően, hogy mi a célunk az adott kavicsos területtel, kell megtalálnunk a megfelelő méretű, alakú és színű kavicsot. Ez egy hatalmas fejezet, amelynek nagyon sok aspektusa van, mi most annak járunk elsősorban utána, hogy milyen előnyökkel jár a kavics a növények számára, hiszen ekkor beszélhetünk kavicskertről és nem csupán kavicsos felületről.

Kavicskert

Amit megfigyeltem, hogy vannak növényeim, főleg a lágyszárúak és egynyáriak, amik a kavicsos felületeken jobban érzik magukat, mint a kert más részében. Ennek magyarázata több dologban gyökerezik: a kavics ugyanis talajtakaróként funkcionál, azaz a mulcsot, fenyőkérget helyettesíti, aminek lényege, hogy a gyökérzet körül a föld sokkal tovább marad hűvös, nyirkos, szemben azzal a területtel, amit közvetlenül ér nap és szél. Ez az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt kiemelt jelentőséggel bír. Sok növény számára kiválóan imitálja valós életkörülményeit.

A másik, hogy a kavicsos felületen ritkán alkalmazunk buja, sűrű kiültetést, hiszen így a kavics látványa teljesen háttérbe szorulna, azaz un. szoliter kiültetést valósul meg, így a kavicsba ültetett növényeinknek nincs akkora konkurenciája, mint például egy angol évelőágyásban, tehát több az élettere.

kavicskert-Centranthus ruber Renate-Kastner and Miguel Urquijo

Fotó: Renate Kastner and Miguel Urquijo madridi tájépítész iroda

A harmadik, hogy a kavicsos felületet ritkábban maceráljuk, mint a többi ágyást, így nagyobb nyugalomban vannak itt a növényeink, és hát lássuk be, azért ők is szeretik, ha békén hagyják. Ez utóbbi megfontolás miatt, nevezetesen, hogy kavicsos burkolat alatti földet nem tudjuk utólag frissíteni, komposzttal dúsítani stb, az előkészítésnek, illetve a tervezésnek itt is jelentősége van.

A kavicskertnek tehát megvan az a jótékony hatása, hogy nagyon sok egynyári és vadvirág biztosabban kicsírázik itt, mint a többi növény között. Ezért ide az igénytelenebb, de későn kihajtó egynyáriakat vagy kétnyáriakat szeretem elszórni, vagy csak szelektálok a gyomlálás során, hogy a megjelenő növények közül mit hagyok meg, és mit nem. Így nem kell aggódnom, hogy vajon hogyan fogja magát az adott növény érezni, úgyis csak az csírázik ki, aminek van itt esélye. Így lett megbízható növénye a kavicskertnek a macskamenta, (Nepeta x faassenii) a fehér és piros sarkanytú virág (Centranthus ruber sp.), vagy több, egynyáriak által kedvelt hely: nálam a pillangóvirág (Cosmos bipinnatus) is csak itt tudja megvetni gyökérzetét, a többi növény között esélye sincs a növekedésre.

kavicskert-pillangóvirág-nyitott kert

Fotó: Rácz Péter; Angol tradíciók alapján

Ha a kavicsos felületbe szeretnénk növényeket, akkor a geotextilt teljesen felejtsük el. Amúgy is fölösleges, de ebben az esetben végképp indokolatlan, mert nehezítjük vele a növények gyökeresedését. A kavicsos réteg legalább 8 cm vastag legyen. Minél kisebb frakciójú, az ideális a kb 1-2 cm átmérőjű, annál kedvesebb, természetesebb a hatása. A túl apró nagyon hamar el fog tömődni, ha viszont nagy frakciójút alkalmazunk, akkor annak erősen durva hatása lehet.

Karbantartás

Már szinte hallom is az ellenvetéseket, hogy a kavicskert karbantartása nehéz, nem lehet rendesen gazolni, tisztántartani stb! Hej, ha a kavicsos kertre is annyi időt áldoznánk, mint például a füves területre (gondoljunk csak a fűnyírásra, szellőztetésre, gazolásra, locsolásra)! De ennél kevesebb is elég: maximum 2-3 hetente elég a tetejét átgereblyézni, ezzel a gazolást is megoldjuk, és a lehullott növényi részeket is könnyen eltávolíthatjuk. Ha azonban ezt túlzásba visszük, akkor pont az elhullott virágmagjaink csírázását akadályozzuk majd meg, tehát csak óvatosan azzal a gereblyével. Tehát a válaszom: nem igényel több munkát, mint a fű, csak legfeljebb nehezen gépesíthető, több a kézimunka vele, de a rendszeresség itt is meghálálja magát!

Sok sikert!

kavicskert-nyitott kert

Fotó: Berta Noémi; Kavicskert sok zölddel


Ha kérdésed, van tedd fel blogunk alján a hozzászólások között.

Kertek, ahol a kavicsos felületekről közvetlenül is tájékozódhatsz:

Kavicskert sok zölddel

Hanami-Cseresznyefa virágzás, Japánkert

Angol tradíciók alapján

További öteletekt találsz a kavicskerttekről Pinterest oldalunkon.


Érdekel a kerttervezés komolyabban?

Stílustól függetlenül segíthet kerted tudatos és profi kialakításában a szerző kerttervezés tanfolyama:

Kerttervezés alapjai – Felméréstől a megvalósításig

A szerzőről

A szerző kertje látogatható: Angol tradíciók alapján

2000 óta foglakozom kerttervezéssel, és 17 éven át kertépítéssel is. Tanulmányaimat Angliában végeztem, és azóta minden egyes kerttel gazdagabb lett a tudásom. Több mint 100 kert tervezésében és építésében vettem részt, néhányukról itt találsz további képeket. 2012-ben indítottam el a kertlátogatás mozgalmat és 2017-ben az Édenpont oldalt.


Szólj hozzá te is!

Hozzászólás előtt kérjük, lépj be fiókodba!
Még nincs fiókod? Hozd létre itt!

  • Zsófia Hudákné Istvánffy

    2019. szeptember 10., 13:05 | Zsófia Hudákné Istvánffy #1

    Nagy örömmel olvastam a cikket, mivel a kavicskert régóta mániám, legutóbbi kertem szinte teljesen bazaltburkolatot kapott.
    Egyetlen szempontot emelnék ki, amit a cikk kevésbé hangsúlyozott: meglehetősen környezetbarát, a fenntarthatósagot figyelembe vevő kerttípusról van szó, hiszen a cikkben is leírt csekély gondozási igény valamint a felület zéró öntözési igénye az energia- és ivóvízpazarlás minimalizálását jelentik.
    Ennek alapján azt gondolom, a kavicsos kert egyre fontosabb szerepet fog kapni a jövő kertjeinek kialakítása során hazánkban is.

    Azért nem szeretnék az oxigentermelő füves felüetek ellenségének tűnni. A másik leginkább környezettudatos megoldásnak az érintetlen táj, illetve vadvirágos rét típusú kerteket gondolom - rovidre nyírt utakkal és " teraszokkkal" - de ez egy másik történet, amihez még fel kell nőni, úgy hiszem.