Vadvirágok a díszkertben - Téltemető

Bese Erzsébet, 2018. január 11. | Növényeinkről

Olvasási idő: kb 2 perc
Frissítve: 2019-08-15

Bevezető

Kerti növényeink eredeti változata mind vadvirág volt, de aztán jöttek a növénykedvelők és a nemesítők. Mára van, hogy alig ismerünk rá a természetben található alapfajra.

Jól van ez így! Miért ne lehetnének óriási virágú, szép színes, kényes növényeink?

Gyakran egyes vadvirágok maguktól megjelennek a kertünkben, persze a szél, a madarak segítségével. Aztán rajtunk múlik, meghagyjuk-e vagy sem. Egyre szaporodik azoknak a kerttulajdonosoknak a száma, akik szeretik a kertjükben a vadvirágokat. Ezek sokkal kevésbé kényesek, több mindent elviselnek, hiszen különben nem maradtak volna életben a szabad környezetben. Változó éghajlati viszonyaink között ezért is növekszik a jelentőségük.

A következőkben olyan vadvirágokat mutatok be, amelyek közül legalább néhány majdnem mindannyiunk kertjében megtalálható vagy eredeti vad formájában, vagy valamilyen hibrid formában.

téltemető

Téltemető (Eranthis hiemalis)

5-10 cm magas, kopasz, gumós, egyvirágú sárga virág. A legelső tavasznyitó virág február végén március elején, de csak napfényben nyílik. Ha nem háborgatják, nagy területen szinte szőnyeget képez. A virágoknak legtöbbször 6 lepellevelük van, de előfordul 5 is. A virág alatt háromtagú tenyeresen szeldelt fellevélörv áll. Szeldelt tőlevelei sugarasan szétállóak, de csak az elvirágzás után fejlődnek ki. Megporzásukat rovarok végzik, a terméseket a hangyák terjesztik. A 4-8 magház mindegyikében több mag van. Nagyon hamar visszahúzódik elnyílás után még a tavasz folyamán. Virágzásra akkor van esélyünk, ha ősszel elültetjük a gumóit kb. 1,5 cm mélyre, részleges árnyékba, humuszos, jó vízelvezetésű talajba.Védett! Mérgező!

A téltemető a szabad természetben viszonylag ritka növény, a budai hegyekben a János-hegy körül található, a Komárom melletti erdőben tömegesen, a Balaton mellett Aszófőnél és a Dél-Dunántúlon fordul elő. Ezek a termőhelyek főleg a dombvidéki szőlőket, gyümölcsöskerteket, parkokat jelentik, üde, mérsékelten száraz, tápanyagokban dús, legtöbbször semleges talajon.

Díszkertjeinkben is azokat a kertrészeket szeretik, ahol a háborítatlan körülmények biztosítottak számukra. Hagyni kell, hogy a magok elszóródjanak, így feltehetően az anyanövények körül újabb kis tövek fognak megjelenni a következő tavaszon. Ehhez az is szükséges, hogy a téltemető által elfoglalt területet ne kapáljuk. Legfeljebb gazolás javasolt, egyébként hagyni kell, hogy a természet végezze a dolgát. A kertészetek E. cilicica hibridet árusítanak. Külföldön a gyűjtők többféle hibridet árulnak/cserélnek, amelyek főleg a virágszirmok színében térnek el egymástól.


Beszerzés

He te is ültetnél téltemetőt, a Florapont könnyen megvásárolhatod.


A szerzőről

Amatőr kertészként romantikára hajló szívem az angol kert stílusa felé vonz. Józan eszem (mérnök és környezetvédő mivoltom) a jelenben elkezdődött és várhatóan a jövőben is folytatódó éghajlatváltozás kedvezőtlen következményeire tekintettel, valami más felé hajt. Mi lenne ez? Van-e neve ennek a stílusnak? Nincs.

Számos olyan növényem van, amik eleve préri jellegű övezetből származnak, és erősen vonzódok a hazai vadvirágok felé. Sok vadvirágom nemesítés nélküli, eredeti állapotában van a kertemben és vannak persze olyanok, amelyek már átmentek némi változáson a sok-sok évi kertben eltöltött időnek köszönhetően. A hazai növények szívósabbak, edzettebbek, jobban viselik az időjárás viszontagságait.

Lényege, hogy árnyékot teremtsek, megpróbálva visszatartani a vizet a talajban, megtörni a szél útját. Igazodva a talaj minőségéhez nem próbálok olyan növényeket telepíteni, amik savanyú talajt és párás környezetet igényelnek. A Kárpát-medence alján, a nagyváros amúgy is melegítő bugyrában a kertésznek kell igazodnia az adott feltételekhez.


Forrás

A növények bemutatásánál dr. Jávorka Sándor – dr. Csapody Vera Erdő-mező virágai című könyvét (Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1965) és Jean-Denis Godet Európa virágai (Officina Nova 1987) könyvét használom segítségként. Külföldi irodalomból javasolható Bertram Münker: Wildblumen Mitteleuropas, Mosaik Verlag GmbH, München, 1992

Megjegyzés

Amikor az szerepel egy növénynél, hogy „védett”, akkor az a hazai szabályozás jogi előirásai szerinti védelmet jelenti. Ugyanakkor az EU tagjaként jogi szabályozásunk illeszkedik az EU joganyagához, annak teljes körű átvételét még 2004 előtt elvégeztük.

A csatlakozási tárgyalások során az EU szakértői tekintettel voltak arra, hogy országunk egyes esetekben szigorúbban szabályoz és már korábban olyan növényeket is védettnek nyilvánitott a hazai szabályozás, ami az EU szabályok szerint nem volt az. Kérésünkre bővült az EU lista, tehát a mai állapot szerint ami nálunk védett, az az EU-ban is.

Kapcsolódó galéria


Szólj hozzá te is!

Hozzászólás előtt kérjük, lépj be fiókodba!
Még nincs fiókod? Hozd létre itt!

  • Péter Rácz

    2018. január 12., 09:49 | Péter Rácz #1

    Nagyobb állomány található az Alcsúti Arborétumban is.