A legszebb álom II.

Jakab Zoltán Csaba, 2018. február 24. | Kerti ötletek

Bevezető

Az ember és a természet kapcsolatának legszebb formáját a kert tükrözi. Kezdettől fogva a kerttervezés legmagasabb célja megteremteni a legtökéletesebb, legbensőségesebb környezetet – a földi Paradicsomot, vagyis az ember és a természet eszményi viszonyának látomását egy háromdimenziós térben. Egy tökéletlen világban e kert a tökéletes környezet káprázatát nyújtja, rávilágítva arra is, milyen lehet a világ, ha benne egyensúlyra találnak, összhangba rendeződnek a teremtő erők. Az ember egyik legszebb álma ölt testet a japánkertben.

A négy fejezetből álló blogsorozat. 2. rész


edenpont_blog_japanesegardens

Kertépítészet felsőfokon

A kertépítés legfontosabb tanításait szóban, titkos beavatásokon adták át a tanítványoknak. Ez a magas szintű tudás nemcsak a szakmai titkok birtoklását jelentette, ezzel biztosítva a kertépítés kiváltságos helyét a társadalom többi szakágai között, de része volt egy szellemi útnak is. Aki avatatlan kézzel nyúl e tudáshoz és veszi birtokba a természet erőit, olyan folyamatokat indíthat el, melyek pusztulást is hozhatnak. A japánkert építésének szabályait rögzítő klasszikus mű, a 11. században keletkezett Szakuteiki figyelmeztet: ha egy kő, fa, tó vagy más kertelem nem megfelelő módon van elhelyezve, vagy a kertkompozíció rosszul van tájolva, veszélyes erők gyűjtőpontja lehet, mely végső soron a tulajdonos halálát is okozhatja.

 

A sajátos stílusjegyeket képviselő japánkertek úgy vannak tervezve, hogy parányi területen is képesek egész tájképet megjeleníteni. A tervezésnél fontos szempont, hogy békét sugallva lehetővé tegyék a csöndes szemlélődést, ugyanakkor rendre, összhangra, tiszteletre is tanítanak. Ez valószínűleg az élővilág szeretetéből fakad; ilyen kertben megszentelődik az élet, de jelen van a mulandóság is, mely a természetben zajló évszakok változásában érhető tetten.

 

Minden japánkert – a pici udvarkerttől a több hektáros sétakertig – „bensőséges találkozás az elbűvölő és fenséges természettel”. Ilyenkor áthidalva akár több száz vagy ezer évet, kapcsolatba léphetünk az alkotók szellemiségével is, akiket talán ugyanaz a cél vezérelhetett, mint bennünket, amikor kertünket szépítjük. Végső soron a japánkerttel való találkozás egy beavatás; utána másképp tekintünk a természetre, másképp látjuk és értékeljük saját kertünket is: bensőségesebb, teljesebb kapcsolat jön létre közöttünk. Ezzel önmagunk kiteljesedése előtt új távlatok nyílnak.

Folytatása következik...


A szerzőről

Jakab Zoltán Csaba japánkert tervező

"Szaktudásának elismeréseként 2008-ban felkérték, hogy főállású kertészként dolgozzon őfelsége II. Erzsébet angol királynő budapesti nagykövetségén. A brit követség alkalmazottjaként nem kisebb feladat hárult rá, mint fél hektár angolkert gondozása. A feladat nem volt nagyon idegen számára, hiszen a két kerttípusnak közös jellemzője a növények tájképi, természetszerű ültetési módja. Jakab Zoltán Csaba megpróbált bevinni japánkerti elemeket a brit követség kertjébe, s elmondása szerint ez sikerült is."

A szerző kertje látogatható: Zen tündérkert


Kapcsolódó galéria


Szólj hozzá te is!

Hozzászólás előtt kérjük, lépj be fiókodba!
Még nincs fiókod? Hozd létre itt!