Virágkastélyról álmodtam

Halmos Monika, 2018. július 18. | Kertek - emberek

Valamikor virágkastélyról álmodtam.

Méltóságos hársfasor vezetett a rózsalugasig, amelyen át lehetett a kastélyba jutni. Jobbra levendulalabirintus, balra az Ehető Virágok Kertje. A kastélyban égigérő könyvespolcok között lehetett finom porcelánból virágteát szürcsölni, virágos süteményeket enni, a teraszon virágokból, vadnövényekből és mindenféle más „vadság”-ból készült ételeket enni. A ház mögött gyógyfüves kert, a kőkerítés mellett kerti kisvasút a legkisebbeknek…

halmos monika viágkastély

Valami ilyesmi a volt az álombéli terv, ami mára már szertefoszlónak látszik – bár apró cserepekből egy részét azért össze lehet rakosgatni egy fülledt nyári délutánon…

Ezért is örültem meg különösen, amikor Uliczki Dóra bő egy évvel ezelőtt megkeresett. Másnap már ott álltam földbe gyökerezve A Titkos Kert kapujában… és beszélgettünk, tervezgettünk, egymásra találtak a gondolatok, szőttük az ötletek folyamát esteledésig. Néhány hét múlva sor került az első közös, „kertlátogatás virágkóstolóval” munkacímet viselő, vakmerő kis programunkra.

Izgatottan vártuk, amikor az első kis hírvivő cikk után lenyomtuk az entert – mondjuk, nekem ez a pillanat amúgy is mesebeli, hiszen addig csak a miénk volt a gondolat, ám ez az egyetlen mozdulat máris végtelenbe röpíti a hírt – vajon elér az értő fülekhez? Vajon jönnek-e majd látogatók?

halmos monika viragkostoloÉs jöttek. És mi nagy izgalommal tártuk eléjük a kert minden kincsét.

Először a szem és szellem élvezte a kertet, amíg a házigazda végigkalauzolta a vendégsereget a növények sűrű útvesztőjében. Illatokkal, érzésekkel telve érkeztek a nyári konyhához – de miféle nyári konyha ez, istenem! - ahol kezdetét vette a virágok megízlelése.
Szörpök, szendvicsek, torták, sütemények – a virág hol fűszer, hol színezék, egyszer megtöltve, másszor belesütve, édesen és sósan, csípősen-pikánsan – szépséges-színes élvezet, a szenvedélyek szelíd ízei egytől egyig.
Kicsi virágirodalom, mert szeretem megfűszerezni a gasztronómiai élményeket apró virágirodalmi csemegékkel – előkerül olykor Apícius, Aplhonse Karr és olykor a „Virágzabálók” is.

És a következőket hasonló izgalommal tervezgettük – hiszen más arcát mutatja a kert minden alkalommal, más virág az, amelybe beleharaphatunk: szaladtunk bele az őszbe és nehéz dáliák, nyárvégi rózsák, ehető krizanténok kerültek terítékre, a salátákban megjelentek a télre készülő árvácskák és százszorszépek.

Télen újraterveztük, hogyan legyen tovább – újabb szívderítő ötletelések. Ellenállhatatlan varázs van abban, ha a másik lelkében a sajátunkkal találkozhatunk – és ebből még izgalmasabb csodák szökkenhetnek szárba.

Ma már ritkán álmodom a virágkastélyról, örülök annak, ami van: a rózsalekvár kavargatása közben olykor A Titkos Kertben járok, és Dóra éppen nyíló virágaihoz keresem a színben, ízben legjobban harmonizáló virágízeket.


Mondd el gondolataidat másoknak a Szólj hozzá te is szakaszban a blog alján.

A szerzőről

Halmos Monika, az ehető virágok ismerője, a Virágkonyha című műsor szerkesztője, gasztronómiai szakíró.

A szerző rendezvényeire még tudsz jelentezni. A részletekért kattints Virágkóstoló A Titkos kertben Halmos Monikával programra!


Szólj hozzá te is!

Hozzászólás előtt kérjük, lépj be fiókodba!
Még nincs fiókod? Hozd létre itt!