Mezítláb a fűben, avagy belvárosból a természetbe 2. rész

Tóth Zsuzsanna, 2018. november 26. | Kertek - emberek

Az első napok és a kezdetek

Az első napok az új otthonunkban, a Mátra szívében, eufórikus hangulatban teltek. Nem tudtunk betelni a táj szépségével, azzal, hogy reggel egy szarvascsorda látványára ébredtünk, akik a szemben lévő dombon legelésztek. Nyár lévén kitettük az asztalt és a székeket a teraszra, és a reggeli kávénkat ott ittuk meg. Az idegrendszerem még a belváros zajaihoz volt szokva, így fel sem tűnt a kert előtt elsuhanó autók hangja. Úgy 2-3 évnek kellett eltelnie, mire teljesen lenyugodott a bennem lévő zsizsegés, de érdekes módon mostmár a kevesebb zaj is zavar.

cica_kert_edenpont

 

A madarak hangját, akik viszont nem fogják vissza magukat, nagyon szeretem. Sokszor válaszolgatnak egymásnak, és ebből tudom, hogy végre jön a tavasz, megélénkül a természet, és a különféle madarak koncertezni kezdenek. Na, néha szegények erre ráfizetnek, mert az egyébként tündéri két cicám is felfigyel a hangokra, és egyből feléled bennük a vadászösztön. Meglapulva várják, hogy a madárkák ébersége elaludjon, hogy lesből lecsaphassanak, és kegyetlen gyilkosként kapják el őket. Az első ilyen vadászat látványa nagyon felkavart, mert egy madárpár egyik tagja volt az áldozat, a másik szegény kétségbeesve röpködött, és rikácsolt körülöttük. Teljesen kiborultam a jelenettől, napokig nem tudtam, hogy viszonyuljak a cicámhoz. De sajnos ez a tápláléklánc és az élet kegyetlensége…

A környék felfedezése

Hamar elkezdtük felderíteni a környéket és járni az erdőt, ami igazán kellemesen hűs tud lenni a forró augusztusi napokon. Az első nyarunk annyira száraz volt, hogy sok erdei patakban nem volt víz, így csak az üres medret láthattuk. Később aztán szerencsére visszaállt a régi rend, és bizony azóta voltak olyan áradások is, hogy már rá sem ismertünk az erecskére, mert szinte folyó lett belőle. A kertünk végében lévő patak is időnként hömpölygő, zavaros folyammá válik, hogy aztán később csendes patakocskává szelidüljön.

edenpont_blog_természet

A gyógyforrások

 

Nagy szerencsénkre több forrás is található a közelünkben. Az idősebbek rendszeresen isszák vizeiket, és sokan ennek tudják be a jó egészségüket. Az egyik ilyen forrás timsós, ez a gyomorbajokra remek gyógyír. A helyi kórház is ezt használja a gasztroenteorológiai betegeknél. A másik egy magas vastartalmú forrásvíz. Itt bizony sokszor várnunk kell, hogy megtöltsük üvegeinket, mert sorbanállás van. Beszélgettünk egy kedves hölggyel, akinek a debreceni kórházban ajánlották ezt a vizet, és ahogy mesélte, mióta ezt issza, már javult is a vérképe.

Jó pár kilométerre tőlünk Bükkszékfürdő híres gyógyvize, a Salvus található. Gyomorbajokra szintén kiváló, de ebben már fürödni is lehet! A Holt-tenger vizéhez tudnám hasonlítani, csak nem olyan koncentrált a sótartalma. Nem csak sós, de mintha egy kicsit olajos is lenne, egyszerűen szuper! A belégzése pedig tisztítja a légutakat. Na és persze jót tesz a bőrnek is!

Nagyon sok kincsünk van, amire igazán büszkék lehetünk.

 

Folyt. köv.

A sorozat 1. részét itt olvashatod.


A szerző Parádfürdő kulturális történetével egybekötött túraprogramját az Ybl- és forrástúra Parádfürdőn cím alatt találod.

 

A szerzőről

Olyan kerttulajdonos családanya vagyok, aki nagyon szereti a természetet, az irodalmat. Gyűjtjük a szép ásványokat, és belőlük orgonitot készítünk. Tavasztól férjemmel túrát vezetünk Parádfürdőn.

A fotók a szerző felvételei.

 

 


Szólj hozzá te is!

Hozzászólás előtt kérjük, lépj be fiókodba!
Még nincs fiókod? Hozd létre itt!