Mezítláb a fűben, avagy belvárosból a természetbe 3. rész

Tóth Zsuzsanna, 2018. december 04. | Kertek - emberek

Mielőtt elmesélném, hogy miért is "Mezítláb a fűben" a blog címe, szeretném elmesélni, hogy mit ültetett a család, miután letelepedtünk a kis birtokocskánkon.

A kertápolás nehézségei

A kertészkedéshez úgymond kanalunk sem volt. Férjem is és én is az aszfalton nőttünk fel. Felmenőink gazdálkodó parasztok voltak és úgy gondolták, hogy a városba való költözés felemelkedés volt számukra. Mindkettőnk édesapjának erős kötődése volt a lovakhoz. Ha most látnának bennünket, először jól megszidnának, hogy visszamentünk oda, ahonnan ők eljöttek, majd könnyes szemmel rohannának a szomszédunkban lévő lovardához.

A pesti kertészkedésem kimerült a muskátli meglocsolásában. De itt illett virítani valamit. Az első tevékenységem a kert gereblyézése volt. Estére beállt a derekam, és óriási hólyagok nőttek a tenyeremben. Aznap nem kellett altatni. 😊

Az első fűnyírónk egy kis villanymasina volt, amivel kb. egy egész napig vágta férjuram a gyepet. Ez elhibázott lépés volt. A második is, ami már egy nagyobb teljesítményű, márkás, de még mindig villanyfűnyíró volt. Nagyon hamar tönkrement. Ekkor kénytelenek voltunk egy masszív benzines gépet venni, ami önjárós, és szabályosan szaladni kell utána. 2 óra alatt gyönyörű a gyep. Mivel a Mátra éghajlata párás, nedveskés, nagyon gyorsan nő a fű, és szép dús.

Első konyhakertünk sikerei és kudarcai

De haladjunk tovább! A második nyarunkon elhatároztuk, hogy konyhakertünk lesz. Hogy kezdjünk neki? Bíztunk benne, hogy ha a természet megfelelési törvénye szerint elültetünk valamit, az aztán kinő. Felástunk egy kb. 50 nm-es területet, szórtunk még rá egy kis termőföldet, vettünk palántákat, és tavasszal elkezdtük az ültetést. A bolondnak van szerencséje! Szinte el sem akartam hinni, de a cukkini  annyit termett, hogy osztogattunk is belőle. Finom, zamatos paradicsom is bőven roskadozott. Paprikából kevesebb lett, de ami termett, vastag húsu, ízletes volt. Az uborka teljességgel elpusztult, sajnos. És némi káposzta is termett. És igen, kapáltunk és gyomláltunk. A pesti vendégeink meglátogattak és megjegyezték, hogy rólam aztán mindent feltételeztek volna, de ezt nem. Azért hadd mondjam el, hogy ha önellátásra akarnánk berendezkedni, akkor kb. tízszer ekkora terület sem lenne elég, mint a kis konyhakert. Meg kéne tanulni a tartósítási technikákat, és egy pár háziállat sem ártana. Kacérkodom a gondolattal, és most, hogy az árak kezdenek nőni, nem is tűnik bolondságnak.

Gyümölcsfák és a kis "kosztosaink"

Van két cseresznyefánk. Az egyik, aminek nagyon finom a gyümölcse, csak minden második évben hoz termést, de akkor viszont sokat. Ezenkívül két diófacsemete kezdett el spontán nőni a kertben, amiket a mókusoknak köszönhetünk, mert kintről behozzák a diót, és elpotyogtatják. Férjem vett öt facsemetét. Mindegyiknek ásott egy nagyobb gödröt, elültetette őket. Egy alma-, egy körte-, egy szilva-, egy sárgabarack- és egy őszibarackfa. A fák még nagyon fiatalok, de az alma már éppen termett volna, mikor egy eltévedt futballabda egy rúgással elintézte az összes termést. Sorban potyogtak le az almák. A sárgabarack sajnálatosan elpusztult egy betegségben. Viszont az őszibarack olyan, mint a mesében. Mézédes. A sünik előszeretettel látogatnak, de mostanában rászoktak a macskaeledelre. Erre a pofátlan róka is rászokott, akivel farkasszemet szoktunk nézni a konyhaajtó üvegén keresztül. Egyáltalán nem ijed meg tőlünk.

Ígértem, hogy elmondom, mi ez a mezítláb a fűben dolog

Egy amerikai szívgyógyász állítja, hogy nagyon egészséges levenni a cipőnk, és letenni a földre a lábunk. Jó a vérkeringésnek, jó a szívnek. Földeljük magunk. Kipróbáltam. Azóta reggelente csinálok egy jó kávét, beülök a hintágyba, ledobom a cipőt, leteszem a talpam a fűre, bámulom a gyönyörű tájat, és ilyenkor érzem az Életet.

Folyt. köv.

A sorozat korábbi része: 1. rész2. rész


A szerző Parádfürdő kulturális történetével egybekötött túraprogramját az Ybl- és forrástúra Parádfürdőn cím alatt találod.

A szerzőről

Olyan kerttulajdonos családanya vagyok, aki nagyon szereti a természetet, az irodalmat. Gyűjtjük a szép ásványokat, és belőlük orgonitot készítünk. Tavasztól férjemmel túrát vezetünk Parádfürdőn.

A fotók a szerző felvételei.


Szólj hozzá te is!

Hozzászólás előtt kérjük, lépj be fiókodba!
Még nincs fiókod? Hozd létre itt!